Free Hosting

Free Web Hosting with PHP, MySQL, Apache, FTP and more.
Get your Free SubDOMAIN you.6te.net or you.eu5.org or...
Create your account NOW at http://www.freewebhostingarea.com.

Cheap Domains

Cheap Domains
starting at $2.99/year

check

Ezúton nyilatkozok, hogy weboldalam nem tartalmaz, és nem reklámoz online szerencsejátékokat, valamint minden legális eszközzel fellépek az esetlegesen megjelenő ilyen típusú tartalmak ellen. A weboldal tetején, oldalán, vagy egyéb angol nyelvű pop-up ablakokban megjelenő reklámokat a szerver kérésem, és beleegyezésem nélkül, pótlólag állított be weboldalamra a MarketGidScriptRootC50006 jelzésű DIV tag-ek közé, azok tartalma így a szerver tulajdonosának felelőssége. Ha a reklámok tiltott internetes szerencsejátékot jelenítenek meg, jelezze nekem a zoltan.csengeri kukac windowslive.com webcímen, továbbá jelezze a http://www.freewebhostingarea.com webcímen is a szerver tulajdonosának. Ezeken kívül töltse le a http://winhelp2002.mvps.org/hosts.htm webcímről a hosts.zip nevű fájlt. Nyissa meg a HOSTS kiterjesztés nélküli fájlt, és másolja bele a szerencsejáték weboldalának elérhetőségét, továbbá ellenőriztesse számítógépét víruskereső szoftverrel!



2016-ban elindult Csengeri Zoltán viharjelző, és meteorológiai társalgó csoportja a Facebook-on. Csatlakozz te is, és tudd meg, lesz-e a közeledben vihar!



Weboldalamat a háttérben folyamatosan újítom, javítgatom! A már meglévő tartalom, és funkciók változatlan formában elérhetők és használhatók. My website is under maintenance. You can still use the existing functions and content.

A villámkisülés akusztikája; mennydörgés

A villámkisülések nyomában a levegőnek különféle hangjelenségeit észleljük. A villámcsapás közvetlen szomszédságában a hanghatások aránylag egyszerűek, a távolabbi térrészekben ellenben igen bonyolultak. A beütési hely közvetlen szomszédságában csak egyetlen rövid, de igen erőteljes csattanást hallunk. A távoli villámcsapásból származó égzengés azonban már hosszú, vontatott, morajló hang, amelyen erősségbeli ingadozásokat tapasztalunk. Ezek szerint a villám hangja egy rövid, csattanásszerű hanghatásból áll, amely a villámcsapás helyének közelében észlelhető, és ehhez csatlakoznak bonyolult morajló hangok, amelyek a hangnak a légkörön át való terjedése folyamán, mint szövődmények keletkeznek. Ezeket az utólagos bonyodalmakat részben a hang visszaverődései (visszhangok) okozzák, részben pedig hanginterferencia idézi elő. Ez utóbbi abból keletkezik, hogy a villám kisülési csatornájának különböző pontjaiból érkező hangok találkoznak össze egymással. Maga az alapjelenség, a leütő villámnak a rövid csattanásszerű hangja, következőképpen keletkezik. A fővillám kialakulásakor a villámcsatorna egész hosszúságában (a mellékágakat is beleértve) ugrásszerűen igen nagy áramerősség lép fel kb. 40 milliomod másodperc alatt. Ekkor igen jelentős joule-hő fejlődik. A légköri gázok kis fajhője folytán igen magas hőmérséklet áll elő egy aránylag kis tömegű, de nagy hosszanti kiterjedésű levegőmennyiségben. V. I. ARABADZSI szovjet kutató szerint a főágban és az összes mellékágakban 10000 C0-ig szökik fel a hőmérséklet a fővillám kialakulásakor. Ez a kisülési csatorna levegőjének robbanásszerű hőtágulását okozza, aminek nyomában a környező levegőben egy lökéshullám alakul ki és ez a hangsebességet meghaladó sebességgel halad előre. Bizonyos távolság lefutása után a terjedési sebesség lecsökken a hangsebességre, a lökéshullám közönséges akusztikus hullámmá alakul át. A hangjelenség további átalakulása hosszú, vontatott, morajló hanggá mindenekelőtt annak tulajdonítandó, hogy a dörgés hangja nemcsak a földfelszínen, hanem a levegőben jelenlevő választófelületeken is visszaverődést szenved. Ebből érthető, hogy a morajló hang nemcsak hegyes vidékeken van meg, ahol a hegylejtők bőséges visszaverődési alkalmat nyújtanak, hanem síkságon, sőt még a nyílt tengeren is. Hozzájárul azonban a morajlás kialaku1ásához és a hang erősségbeli ingadozásához az is, hogy a hangforrás nem pontszerű vagy térbelileg szabályos alakú, hanem olyan levegőmennyiség, amely egy kisülési csatornát alkot, tehát hosszú, keskeny, kanyargós, ágakra szakadozó alakja van. Ezért a villámnak vannak az észlelőhöz közel eső és tőle távol eső pontjai, és az utóbbiakból a hangok jelentős késéssel érkeznek hozzá. A szabálytalan alakú villámpálya különböző részeiből hozzánk jutó hangok időnként jobban erősítik egymást, mint a közbeeső pillanatokban. A kisülés helyétől távolodva, a hangnak a színezete is megváltozik. A villámcsapás helyén a hangot magasabbnak halljuk, a távoli dörgést pedig mélyebbnek. Ennek az oka az, hogy a levegőn át való terjedés közben a nagyobb frekvenciájú hangok könnyebben nyelődnek el, messzire csak a mélyebb hangok jutnak el. Magában a mennydörgésnek az eredeti hangjában, a lökéshullámban is erősen képviselve vannak a kis hangfrekvenciák (infrahangok). Az eredeti csattanó hangban a hangenergiának a legnagyobb része a 0,25 és 2 Hz közötti rezgésszámokra, tehát az emberi fül számára nem hallható hangtartományokba esik. Bár a mennydörgés sokszor igen félelmesen hangzik, mégis a villámkisülés hatalmas arányaihoz képest aránylag gyengének mondható és nem is hallatszik el különösen messzire. Robbanások alkalmával, bárha ezekben távolról sem áll elő olyan magas hőmérséklet, mint a villámok kisülési csatornájában, a hanghatások általában sokkal erősebbek és hangjuk lényegesen nagyobb távolságban is megfigyelhető. Ennek a különbségnek a magyarázata a következőkben rejlik. Mindenekelőtt a robbanások energiája aránylag kis térfogatban összpontosul, a hangforrás közelítőleg pontszerűnek tekinthető. A villámokban a hangforrás lineáris jellegű, az energia-felszabadulás több kilométer hosszúságban van elosztva. A lehulló esőcseppek és maguk a felhőelemek is a hangenergiának egy részét elnyelik. Emellett még a zivatarfelhő különleges hőviszonyai (nagy függőleges hőmérsékleti gradiens) a levegőben terjedő hangsugarakon refrakciót okoznak, amely a hangsugarak pályájának felfelé való deformálódására vezet, és ez a talaj mentén tovaterjedő hangenergiának a gyengülését, sőt aránylag kis távolságban már a hallási küszöb alá való csökkenését idézi elő. A villamos kisülések folyamán a villamos energiának aránylag kis része alakul csak át hangenergiává. V. I. ARABADZSI vizsgálatai szerint a mennydörgésben keletkező hangenergia a villám egész energiájának egymilliomod részére becsülhető. A mennydörgés jelenségét a terepen arra szokás felhasználni, hogy közelítőleg megbecsüljük, milyen távolságban játszódott le tőlünk a villám. A villámnak a fénye ugyanis gyakorlatilag időveszteség nélkül jut el a szemünkbe. a dörgés ellenben km-enként kereken 3 s időkéséssel jut a fülünkhöz. A villámlás és a dörgés észlelése közt eltelt másodpercek számának egyharmada tehát durván megadja a villámcsapás távolságát km-ekben. Ebben a közelítő távolságbecslési módban néhány hibaforrás foglaltatik. Elhanyagoljuk azt, hogy a közeledő hang útjának első szakaszait lökéshullám alakjában futja be, a hangsebességet meghaladó sebességgel. Elhanyagoljuk továbbá, hogy a számítás a kisülési csatorna azon pontjának távolságát adja meg, ahonnan először jut hozzánk a hang, tehát a legközelebbi pontjáét. Ez a pont nem feltétlenül a villámnak a földbeütési pontja. A villámcsatornák gyakran igen kacskaringós alakúak és egy közbeeső pontjuk lényegesen közelebb eshet hozzánk, mint a végpontjuk. Mégis ez a becslési mód használható arra, hogy a zivatar erősen fejlett celláinak közeli vagy távoli voltáról tájékozódást szerezzünk magunknak.

Forrás:

Aujeszky László:
A légkör fizikája

Általános geofizika III.

Akadémiai Kiadó, 1957



Saját hangfelvételek:Itt