Egy átlagos villám lecsapásának idejéről Tom A Warner tudna bővebb információt szolgáltatni (www.ztresearch.com), de - amennyi idő alatt a villám megteszi a felhőtől a földig tartó 1 km-es utat - az kb. 0,02-0,04 másodperc (lassított felvétel villámokról például itt: vimeo.com/133398724), ezért okostelefonnal, a saját reakcióidődben bízva villámot fotózni úgy, hogy a fővillám a mellékágakkal együtt látszódjon, gyakorlatilag esélytelen. Ha jó a reakcióidőd akkor is csak az utólagos dárdavillámokat tudod megörökíteni! Továbbá a bemozdulás elkerülése végett a jó fotókhoz állvány szükséges, vagy legalábbis nagyon ajánlott, és erre csak bizonyos típusú fényképezőgépek képesek: Legyen rajta manuálisan állítható, és több 10 másodperces záridő. A blendét is lehessen manuálisan állítani. Ha a digitális fényképezőgéped csak autófókuszos, nincs manuális fókusz beállítási lehetősége, "Murphy-törvényei miatt" a villám szinte biztos, hogy homályos, életlen lesz!

A régi filmes fényképezőgépeknél az volt a lényeg, hogy a blende lehetőleg nagy legyen. A kép ott nem tudott kiégni, ha volt saját fotólaborod, a képet magad hívhattad elő, be tudtad állítani a fényerőt. Mostanság, a digitális fényképegőzépek esetén viszont a túlexponált, kiégett képet nagyon nehéz javítani! Ezért a blende lehetőleg minél kisebb legyen, inkább exponáld alul a képet, mint hogy hagyd kiégni! De, hogy pontosítsak: Ha a villámlás még távol van, még lehet közepes értékekkel (kb. 4,8-as 5,6-os) próbálkozni. Ha a villám és a dörgés között eltelt idő kb. 10 mp alá csökken, már csak a legmagasabb blendeértékek (minimum 8-as, de ez gépfüggő). Vagy úgy is írhatnám, hogy a mennydörgés hangerejével növekszik az optimális blendeérték is, mivel minél fényesebb a villám, annál hangosabb a dörgés is.

A legnehezebb dolog a kamera forgatása és a ‘zoom’-olás, mert a sötétben kell a kamerát a pontosan a vihar irányába fordítani. Ha városban vagyunk, a kompozícióhoz jó viszonyítási pontok a villanyok fényei. Ha bizonytalanak vagyunk, kezdetben lehet nagyobb a látószög, majd az elkészült ‘próbaképet’ nézve lehet a kamerát finoman a villámlás helye felé zoom-olni. Ha megvan a jól ráközelített beállítás, különösen ügyeljünk a lábunkra. Ha az állványt óvatlanságból kicsit is meglökjük, az egész kompozíció beállítását kezdhetjük előről! A fontossági sorrend:

Blende és idő beállítása: Sajnos a számítógépek billentyűzetével ellentétben nincs szabvány a nyomógombok hollétére, minden fényképezőgép más és más, - mint ahogy az okostelefonok is - modellenként teljesen máshol vannak a gombok, azokon belül is máshol érhetőek el a funkciók is még azonos márkán belül is! Éppen ezért nagyon fontos a saját fényképezőgéped alapos ismerete, tudd, hol vannak a gombok, és milyen gyorsan tudod beállítani! Gyakorolj akár a szobádban zseblámpával imitálva villámlást még olyan időszakban, amikor nincs vihar! Nyugodt éjszakán a fedett erkélyről, vagy olyan biztonságos helyről, ahonnan későbbiekben villámot akarsz fotózni, készíts többféle blende-, és időbeállítással képeket, emlékezz a beállított értékekre, hogy melyik beállítás az, ahol a záridő a leghosszabb, de a kép még nincs kiégve, a lámpafények csillogása még nem zavaró! Ne legyenek a lámpák miatt "lens flare" effektek a képen! Fontos a gép ismerete, ha a sötétben a viharban rutintalan vagy a saját fényképezőgéped használatában, értékes 10 másodperceket veszel el, és lemaradsz több profi fotóról! Viharban ne legyen sok más teendőd, mint megnyomni a kioldógombot!

A DSLR gépekhez nem értek, viszont nagy hátránya az olcsóbb átlagos digitális fényképezőgépeknek, hogy nincs "BULB" záridő, vagyis nem tudsz elkezdeni fényképezni, és addig várni amíg a villám lecsap, majd megnyomni ismét a kioldógombot a fényképezés befejezéséhez. Csak fix záridők vannak, ezért általában azt szoktam csinálni, hogy ha már elég sok idő telt az előző villámlás óta, lassan úgymond kell, hogy jöjjön a következő, a beállított fix 30 s záriővel elkezdek fényképezni. A hatodik érzékedet, a megérzéseidet nyugodtan bevonhatod a fotózásba.

Nappal a villámok fényképezése jóval nehezebb, mint az éjszaka, a legtöbb fényképezőgéppel gyakorlatilag lehetetlen, különösen déltájban. Ha a viharban elég sötét van - de ez is elsősorban a napszaktól függ -, sorozatfelvétellel próbálkozhatsz. De a CANON CHDK előtt még így is ritkán, kb. évente egyszer sikerült nappali villámot fotózni. Videofelvétel készítésével is próbálkozhatsz, de egy videókivágat messze nem olyan jó minőségű, mint egy fotó!

Aki komolyan veszi a fotózást (nem csak a villámlást), és volt pénze komolyabb digitális tükörreflexes fényképezőgépre, itt tud rendelni villámkioldót. A fényképezőgéppel való kompatibilitást mindenképp át kell nézni: store.lightningtrigger.com

Ezt csak útmutatónak linkeltem be, mivel én személy szerint nem értek ezekhez az eszközökhöz. Mint fentebb említettem a villám leütési ideje átlagosan kb. 0,03 s, ezért ennek megfelelően válassz villámkioldót!

Akinek CANON márkájú a fényképezőgépe, az talán szerencsésebb helyzetben van, ugyanis a CANON szoftverére megírták a CHDK-t (CANON Hack Developement Kit), amiben különböző programok, úgynevezett szkriptek futtatását teszi lehetővé. A "talán"-t azért írtam kiemelve, mert a szkript, pontosabban a fényképezőgép reakcióideje (kb. 0,1 s, az én jelenlegi CANON SX500 IS fényképezőgépemé kb. 0,06-0,08 s lehet), ami még mindig jóval hosszabb, mint a villám lecsapása (0,03 s). Sokszor a leglátványosabb villámok a legrövidebbek, az energia ezen nagyon rövid idő alatt, de nagyon nagy intenzitással sül ki. Viszont a viharoknak, és a villámlásoknak rengeteg típusa van. Sokszor a villám lecsapása előtt először a felhő fényesen, stroboszkópszerűen vibrál "hosszú ideig", kb. úgy 0,1-0,2 másodpercig. Ez az idő elég hosszú idő elég ahhoz, hogy a fényképezőgép reagálni tudjon, és a villámcsík megjelenése előtt már fotózni kezdjen. A saját CANON fényképezőgéped modelljélnek megfelelő CHDK szoftver-t innen tudod letölteni: http://chdk.wikia.com/wiki/Downloads. A szkriptet innen tudod letölteni: http://chdk.setepontos.com/index.php?topic=10864.msg106690#msg106690. Mikre kell figyelni, hogyan lehet használni a script-tet? Beállítható paraméterek:

Kezdve a sorokkal, oszlopokkal, jobban mondva az ezekből kialakított cellákkal: a fényképezőgép ezt a script-tet futtatva megadott "compare interval" időtartam alatt összehasonlítja a képpontok fényességét (vagy a detection channel-ben beállított paramétert) az oszlopok, és sorok által kiadott cellákban, és átlagolja. Ha az előző átlagos szín, és a jelenlegi átlagos szín különbsége (ezeket az átlagértékeket úgy elneveztem "K" értékeknek, mint kioldási küszöbértékek) meghalad egy bizonyos értéket (ezt állítod be a trigger threshold-ban), akkor fényképez a fényképezőgép. A Pixel step érték növelésével nem fog minden képponttal számolni, csak minden n-edik képponttal (ezt az "n" értéket adod meg itt).

Ez egy kicsit bonyolult leírás, de mégis hogy kell használni, és mire kell figyelni:

Eleinte úgy gondoltam, hogy minél nagyobb a "pixel step", annál jobb, mondván, hogy gyorsan reagáljon a kamera. Viszont a 0,1 másodpercet semmilyen módszerrel nem tudod megrövidíteni (ezt lámpával, másik fényképezőgép vakujával teszteltem), ezért inkább az érzékenységet kell olyan szintre lecsökkenteni, hogy az első legkisebb villanás már kiváltsa az exponálást. Legyen minél több sor és oszlop, úgy a kamera érzékenysége is növekszik. Gyorsíthatsz a pixel step növelésével, viszont ilyenkor figyelembe kell venni azt is, hogy a képzajt is mozgásnak érzékeli a gép, az is képes lehet kioldani a fényképezőgépet. Vaksötétben, vagy jó, nappali fényviszonyoknál még viszonylag gyenge a képzaj.

Itt megpróbálom valamennyire megmutatni a sorokat, oszlopokat, és a bennük levő, általam nemrég említett K értékeket, már amennyire sikerül.

A legrosszabb ilyen szempontból a félhomály, mert ilyenkor a legmagasabbak a "K" értékek. Ugyanakkor a félhomály viszont pont az a szituáció, amikor a villámfotózásra a leginkábbnak ajánlott az MDFB2013.lua használata!

A gépet állványra, és futtasd le "test" módban (állítsd a "reaction mode" beállítást "test" módra) még mielőtt bármi mást csinálnál. A pixel step értéket állítsd 20-ra!

Legyen 6 sorod, 8 oszlopod! A gép legyen állványon, futtatás test módban, és amikor nincs villámlás, akkor a legnagyobb "K" értékeket figyeld a cellákban. Ezek sejtésem szerint kb. 2, 3 körüli értékek lesznek. A trigger thresold ekkor legyen 4-es! Tehát mindig a legnagyobb villámlás nélküli "K" érték +1! Fontos: Az ISO érték lehető legkisebb legyen, én a CHDK felülbírálással (CANON POWERSHOT SX500 IS gépem van) ISO 80-nal szeretek fotózni, mert úgy a legkevésbé zajos a kép. A többi beállításon felesleges változtatni, "reaction mode" lehet "fast" és lehet fotózni. Persze bőven előfordulhat, hogy a gép a szélre, ahogy a fák leveleit fújja, arra fog exponálni, ezt a compare interval értékek változtatásával lehet kiküszöbölni. Vagy még szélcsendben fotózz, vagy kerüld ki a közeli fákat, ne legyenek a képen! De ha nincs más megoldás, ismét "test" mód, és a trigger threshold értéket növeld meg! A compare interval értékek módosításával is lehet kísérletezni.

Éjszaka csak akkor érdemes a script-tet kipróbálni, ha ritkán (villámsűrűség 2 percenként 1 db, vagy még annál is ritkább) villámlik, de akkor nagyot. A zivataroknak függ a nagyságától, hevességétől, de déltájban, vagy inkább úgy írom, hogy a nyári hónapokban kb. 9 órától 17 óráig a villámok fényereje relatíve gyenge. Ilyenkor talán a legcélszerűbb a videó mód a villámok elcsípésére, de persze a script-tel nyugodtan kísérletezgethetsz.

Legyen legalább 12 oszlopod, és 8 sorod, de megér egy próbát a maximum 16 oszlop 12 sorral. A pixel step viszont 20 helyett csak 15 legyen. A fáknak abszolút nincs jelentőségük, úgyis akkor válnak láthatóvá, amikor villámlik (kivéve, ha esetleg fényszennyezett helyen laksz, vagy onnan fotózol.) A többi eljárás meg ugyanaz, mint amiket nappali esetben leírtam.

Az emberi kéz mindig remeg, főleg ha a vihar miatt izgatott is vagy! Ezért a "K" értékek is magasabbak lesznek, rengeteg mozgást fog érzékelni. Ha van mondjuk pl. egy tetőtéri ablak, arra rá tudsz könyökölni, és úgy fotózni a közelgő zivatart, vagy egyéb módon minimalizálod a felesleges mozgásokat, akkor is kb. 6 oszlop, 4 sor legyen (tudtommal ez az alapbeállítás). A pixel step legyen 8, vagy az alapbeállítása, ami 6. A trigger threshold is maradhat a gyári 10-es, és futhat a script, amíg a villámközi szünetben az állványt gyorsan fel nem állítod.

Ezek az időjárási jelenségek a zivatarokkal járnak, viszont a fotózásnak a legnagyobb ellenségei.

Az eső elleni védelemről számos megoldást (nejlonzacskóval, meg mindenféle ruhadarabokkal takargatják le a fényképezőgépet) olvastam, de a legjobb, ha csinálsz a kamerának egy merev "sapkát", pl. fagyisdoboz tetejéből, és erős spárgából. Bár az sem a legszebb, legjobb módszer, biztos megoldás nincsen, mert az eső így is, úgy is beverhet, de így lehet elérni, hogy lehetőleg az objektívre ne fújja rá a szél a nejlont! Legyen a zsebedben mikroszálas törlőkendő, amivel rendszeresen le tudod törölni az objektívet. Ha teljesen függőlegesen esik az eső, még az a legszerencsésebb, viszont erősebb esőben a piciny, permetszerű 1 mm-es, vagy az alatti vízcseppektől semmivel nem lehet védekezni, az objektív időszakos letörölgetését nem lehet megúszni.

A szél ellen sajnos semmilyen módszer nincs azon kívül, hogy erősen fogod az állványt, vagy keresel egy másik szélárnyékos helyet. Utóbbi esetben viszont lehet, hogy teljesen más szemszögből kell fotóznod, és sokszor ez nem az a szög, ahol a legtöbbet villámlik. Az erős szél számtalanszor gyakorlatilag felkapta az állványt, amit éppen csak meg tudtam fogni. De még olyan is volt, hogy felborult. Szerencsére a fényképezőgépnek az esővédő miatt nem lett baja, az fogta fel az ütést. Talán jó hír ezzel kapcsolatban, hogy a legerősebb szeleket generáló viharokban, szupercellákban a heves csapadékfal közeledése okozza a szelet, és a villám fotózására oldalirányban nagyobb esély van, mint szemben, ráadásul szebb képeket lehet készíteni.

Murphy-törvénye szerint az akkumulátor mindig akkor merül le, amikor a legjobb fotózni való van, ezért az akkumulátor egy viharos napon már délelőttre minden esetben legyen 100%-ig feltöltve. Egyéb témákhoz, például családi, baráti társaság, házi kedvenc fotózásához használd inkább vagy az okostelefonodat, vagy egy gyengébb tudású autófókuszos fényképezőgépet. Ők tudnak várni az autófókuszod totojázása miatt egy másik fotóra, a villám nem! Ha dokumentálod az időjárást, a felhőket szintén lehet fotózni gyengébb tudású géppel. Ha mégis a vihar előtt a profibb géppel akarsz fotókat készíteni, például felhőkről time-lapse felvételhez, az akkumulátort a fotósorozat elkészítése után azonnal dugd be tölteni! Az akkumulátor állapotára különösen ügyelj, ha NiMH akkumulátorral működő fényképezőgéped van, mert az akkumulátorra nem lehet rátölteni, a rátöltéstől a memória-effektus miatt romlik az alapkapacitása is!

Itt szintén ismerős Murphy-törvénye: Főleg ha gyengébb, 4 GB-nál kisebb kapacitású memóriakártyád van, akkor rendszerint azon kaphatod magadat, hogy elkezdesz fotózni, és gyakorlatilag 1-2 kép után megtelik a kártya. Főleg ha még videókat is készítesz. A memóriakártyáról a fényképeket mindig töltsd át a számítógépre! A mai számítógépek (2016) winchestere minimum 500 GB, de még a 100 GB-nyi helyre is rengeteg fotó, videó elfér! A kártya legyen fotózás előtt mindig teljesen üres. Egyébként ne sajnáld a pénzt 8 GB-os, vagy nagyobb kártyákra, ha van pénzed egy jobb digitális fényképezőgépre, akkor ne az annak 1/10-e árért kapható memóriakártyát spórold ki! A legjobb, ha minden egyes fényképezőgépnek, vagy egyéb elektronikai eszköznek megvan a saját memóriakártyája, ne cseréld ki őket! Ez különösen igaz akkor, ha van egy CANON nagytudású fényképezőgéped, és a fentebb említett CHDK szoftvert használod! Ha véletlenül kicseréled egy másik memórikártyával, a CHDK nem fog elindulni!

Ha sok villámot szeretnél egy képen egyszerre megjeleníteni, akkor azt soha ne úgy csináld, hogy egyetlen képet készítesz mondjuk 5 perces záridővel! Egy villám szerepeljen egy képen! Utólag azokat a képeket, amiket úgymond egymásra tudnál exponálni, a számítógép segítségével képszerkesztővel utólag is össze tudod szerkeszteni!