Weboldalamat a háttérben folyamatosan újítom, javítgatom! A már meglévő tartalom, és funkciók változatlan formában elérhetők és használhatók. My website is under maintenance. You can still use the existing functions and content.
Mit szabad és mit nem szabad tenni zivatar idején? - Villámcsapások megelőzése
Bevezetés
Csak az Amerikai Egyesült Államokban évente legalább 500 tornádó fordul elő és legalább 1 hurrikán, több ember halálát okozza villámcsapás, mint az előbb említett rettegett szélviharok. Minden percben kb. 2000 zivatar dühöng bolygónkon, kíséretükben mintegy 30000 villám csap le a földre.
A zivatarok kialakulása
A villámok elsődleges forrásai a zivatarfelhők, melyek elsősorban nyáron, a talaj közeli nedves levegőréteg feláramlása során alakulnak ki. A felhők végtelen sok formát képesek fölvenni, meteorológiailag viszont 3 csoportba sorolhatjuk őket: fátyolfelhő, rétegfelhő, és a gomolyfelhő:
- A fátyolfelhők 5 km magasan levő, látszólag hosszú szálakból áll, de a valóságban jégkristályok alkotják. Ezek a felhők többnyire közelgő melegfronthoz kapcsolódnak.
- A rétegfelhők magassága változó, kb. 2-5 km magasan fordulnak elő, keletkezésükben jelentős szerepet játszik a szél, és szintén frontokhoz, általában melegfronthoz kapcsolódnak. Ha nagyon megvastagodnak, csepegő eső adhatnak, de ezek a felhők nem okoznak villámlást.
- A gomolyfelhők a tengerszint felett 600 méter magasságtól jelenhetnek meg, és tetszőleges magasságot érhetnek el 15 km magasságig. Ezek a zivatarfelhők elsődleges forrásai.
A gomolyfelhők kezdetben oldalnézetből laposak, alulról vattaszerű alakjuk van. A meteorológiai latin nevük cumulus humilis.
Animációs videó link: http://www.youtube.com/watch?v=PRD0W0kJgNE
A felhők kialakulásában, és továbbfejlődésében jelentős szerepet játszik a légkör különböző légrétegeinek páratartalma, hőmérséklete, meg maga a légnyomás is. Ezek a felhők parányi vízcseppekből állnak. Átlagos száraz nyári napon a gomolyfelhők nagyon rövid életűek, gyakorlatilag általában 5 percnél tovább nem léteznek.
Animációs videó link: http://www.youtube.com/watch?v=d3D243e2f1s
Ha a légkör nedvességtartalma növekszik, és a felső részeinek hőmérséklete csökken (jobban mondva az alsó, és a felső légrétegek közötti hőmérséklet-különbség növekszik), a felhők tovább alakulnak, ekkor már megjelenik a jellegzetes karfiolszerű felhőalakzat (cumulus mediocris). Viszont a felhők hőmérséklete lecsökken a körülötte levő száraz levegő hőmérsékletére, így megszűnik a feláramláshoz szükséges hajtóerő. A megmaradt nedvességtartalom miatt a környezeténél nagyobb fajsúlyú felhő először visszasüllyed, nedvessége pedig visszapárolog a környező levegőbe. Így ezek a felhők sem léteznek kb. 15-20 percnél tovább.
Ha a légkör nedvességtartalma még tovább növekszik, és a felső részeinek hőmérséklete tovább csökken (jobban mondva az alsó, és a felső légrétegek közötti hőmérséklet-különbség még növekszik), a felhők feltornyosulnak, tornyos gomolyfelhővé - latin néven cumulus congestus - alakulnak. Minden egyes gomolyfelhő saját áramlási rendszert kezd alkotni, és ezzel együtt az egész légkör labilissá, örvényessé válik. A hatalmas méretű függőleges örvények (Ezeknek a piciny látható része csak a gomolyfelhő) kezdenek egymásra hatással lenni.
Innentől kezdve a zivatarok kifejlődését a talajközeli meleg, és nedves levegőn kívül három további tényező is fokozza: Egyrészt ezek az áramlási rendszerek a feláramlást tovább fokozzák, másrészt maga a felhőkeletkezés, mint légnemű-folyadék halmazállapot-változás további jelentős mennyiségű hőt szabadít fel. A nagy hőenergia miatt a felhő az előbb említett cumulus mediocris fázistól eltérően már nem szűnik meg, sőt, egyfajta láncreakciót indít el. A többlethő nagyobb légréteg feláramlását okozza, ami továbbsegíti maga körül a kondenzációt, felhőképződést. A harmadik tényező - bár ennek csak gyenge a szerepe - hogy a képződő zivatar alatt a légnyomás lecsökken. Alacsonyabb légnyomás esetén pedig még intenzívebb a gomolyfelhő képződés, mivel az alacsonyabb légnyomáson a víz forráspontja is alacsonyabb. A helyi légnyomás-csökkenés a melegfrontokhoz hasonló tüneteket vált ki, úgymond nyomott levegőt, álmosságot, bágyattságot okoz. Ez a tipikus "vihar előtti csend".
Ekkor felnézve az égre óriási karfiolokat, gomolyfelhő-oszlopokat, vagy besűrűsödött felhőtornyokat lehet látni. Ekkor már gyakorlatilag küszöbön van a zivatar: A gomolyfelhő 100 km/h-t meghaladó sebességgel lövell felfelé!
A gomolyfelhők teteje a légkör felső rétegeiben a troposzféra tetején a termikus határrétegnek ütközve ellaposodik, halmazállapota már szilárd, jégkristályokból áll. A meterológusok ezt már zivatarfelhőnek mondják (latinul cumulonimbus).
A vihar teteje fokozatosan terjed szét vízszintes síkban körkörösen minden irányba. A hatalmas felhő oldalról nézve eleinte gomba, majd később kovácsüllő alakú. Eközben a felhőben a kisebb jégdarabok egyre nagyobb sűrűségű, tömegű és méretű jégdarabokká tapadnak össze, míg lefelé kezdenek el zuhanni a felfelé száguldó vízcseppek közé. Eközben egymásnak dörzsölődve elektromos töltést nyernek magukhoz. Minden készen áll a villámok keletkezéséhez. A villámok lefolyásárólitt olvasatsz. Hogy mi indítja meg a föld - de feltehetőleg egyben fölfelé is - a villámcsapás folyamatát, azon a tudósok a mai napig vitatkoznak. A most elfogadott elmélet szerint a világűrből a nagytömegű csillagok felrobbanásakor felszabaduló kozmius sugárzás a felelős. Viszont ez az elmélet véleményem szerint nem magyarázza meg a kisebb vulkánkitörések során kialakult, kb. 100-200 méter magas hamufelhőben keletkező villámok keletkezését!: http://www.youtube.com/watch?v=6gW-Txy8pmc
A zivatarok előrejelzése
A viharok előrejelzése régen csak "népi megfigyelésekkel" a felhők megfigyelésén, és/vagy az állatok, illetve saját viselkedésünk megváltozásának úgymond észlelésével volt lehetséges. Ma már a korszerű technika, a számítástechnika, és ezzel együtt a szuperszámítógépek fejlődése segítségével már több nappal előre meg lehet jósolni, hogy mikor, és nagyjából hol várható zivatar. A leggyakoribb meteorológiai előrejelző modellek, amik képesek viszonylag nagy pontossággal megjósolni a zivatart Magyarország területére: Az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetett AROME modell http://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/modellek/AROME/, a lengyel Unified Modell: http://www.meteo.pl/, (ez utóbbinak a 1,5 km-es felbontású változata: http://maps.meteo.pl/), a német ALARO ZAMG modell: https://www.zamg.ac.at/cms/de/wetter/wetteranimation, és a német WRF ARW meteorológiai modell. http://www.modellzentrale.de/WRF/index_en.php Ezeken kívül a viszonylag kisebb felbontású globális időjárás-előrejelző GFS meteorológiai modell a zivataros időszakok, vagy a zivatarokat hozó markáns hidegfrontok előrejelzését segíti: http://www.wetterzentrale.de/topkarten/fsavneur.html
A villámcsapások megelőzése
A korszerű technológia, és az egyre megbízhatóbb meteorológiai előrejelzések ellenére a nem-odafigyelés miatt évente még mindig legalább 1000 embert ér villámcsapás, és az esetek fele halállal végződik! Az áldozatok azért halnak meg, mert egyszerűen leáll a szívük, vagy nem kapnak levegőt a hirtelen izomgörcs miatt. Ezek a balesetek azért vannak, mert a legtöbb ember vagy nem tudja, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni zivatar idején, vagy a figyelmeztető jelekre nem is figyel oda, esetleg a rossz megrögzött szokásai miatt saját magát teszi ki a villámcsapás veszélyének. A villámfotók, és a viharvideók elárulják a zivatar legveszélyesebb időszakait: megfigyeléseim szerint a villámok jó része - nem mind! - az eső és a száraz határán, vagyis a közvetlenül a lezúduló csapadékfal széle mellett, vagy a szélén csap le. Így a zivatar legveszélyesebb időtartama általában az eső által keltett erős széllökések időszaka alatt van. Továbbá szintén veszélyes a zivatar azon időszaka, amikor a felhő vonalai még jól látszódnak, az eső még nem eredt el, vagy gyengén esik. De igazság szerint, akármilyen messziről is, de már hallható égdörgés - derült ég esetén is - , akkor a vihar már elég közel van ahhoz, hogy veszélyeztessen!
Vastag betűkkel emeltem ki azokat a tevékenységeket, amiknél nincs meg az ösztönös veszélyérzet, viszont legalább olyan veszélyes tevékenység, mint pl. kint magas fa alá állni.
- Már a vihar előtti csend idején hagyd el a nyílt sík területeket! Mindenképp húzódj be egy épületbe vagy egy autóba. Kerüld a nyitható tetejű gépjárműveket. Húzd fel a kocsi ablakait, és ne érj a fém vázhoz! Ha vízben, vagy vízen vagy, menj azonnal a szárazföldre!
- A közművezetékek - elektromos, víz, gáz-, stb. vezeték - jól vezetik az áramot. Soha ne használd a vezetékes telefont! Ha akkor kezded kihúzogatni az elektromos készülékeket, amikor a villám a közelben recseg-ropog, csapkod, az már késő, és életveszélyes! Ezt már a "vihar előtti csend" idején meg kellett volna tenni. Ha már elkezdődött a villámlás, inkább hagyd őket bedugva! Az asztali számítógépet ne használd! Ha laptopod van a zivataros napon a vezetékes internet helyett használd a műholdas internetet, de mindenképpen a WIFI-vel internetezz! Az okostelefont internetezésre nyugodtan használhatod. A számítógéped hangtechnikailag ne legyen összekötve a HIFI toronnyal! Ha a fejhallgatót használod, azt közvetlenül a laptopba dugd be, ne a HIFI-be! Ne használj 230 V-os hálózatról működő kondi-, vagy masszírozógépeket sem (bizonyos típusú szobakerékpárok, FLABéLOS, futópad, masszázsülés). Egyéb edzéseket nyugodtan végezhetsz, az elemes lépésszámláló, vagy az intervallum stopper értelemszerűen nincs hálózatra csatlakoztatva. A világítást bekapcsolva hagyhatod, az nem növeli a villámcsapás veszélyét.
- Tilos fürödni, mosogatni, zuhanyozni! Ne használd a csapból folyó vizet, ne érintkezz a vízvezetékekkel!
- Ha erdőben ér a vihar, akkor az alacsonyabb fák alatt keress menedéket!
- Ha nincs más lehetőség, messze van a menedékhely, a szabadban keress egy alacsonyan fekvő helyet vagy gödröt, állj távol a fáktól, elektromos vezetékektől! A horgászbotot, teniszütőt - vagy ha valami más, hosszúkás, nagy felületű csúcsos fémtárgy van nálad - dobd el! Ne használj a szabad ég alatt mobiltelefont! A mobiltelefon erős elektromos teret hoz létre maga körül, ami a telefonhoz vonzza a villámot!
- Zivatar idején ne reptess magad fölött alumínium drónokat, kvadrokoptereket! A lebegő kvadrokopter a villámnak a keletkezéséből, viselkedéséből következően egyfajta továbblépési pont lehet a föld felé.
- Ha tüzet gyújtottál - pl. bográcsozás céljából - vihar előtt, oltsd el! A tűz lángja plazma, ami önmagában elektromosan jól vezető, a viharban villámlás szempontjából gyakorlatilag olyan, mint egy földből kiálló nagy vastag fémoszlop, ezért vonzza a villámot! Kerüld továbbá a barlangokat, csatornákat, ahonnan a földből valamilyen gáz szivárog(hat)!
- Ha nagyobb városban ér a vihar (pl. Budapest belvárosában), és a buszmegállóban várakozol, ne érj se a fémkerethez, se az üveghez! Ha buszon, villamoson vagy, ne szállj le! Különösen ne olyan megállóban, ahol nincs 10-20 méteren belül menedék! Ha a szabadban vagy, a metró aluljárója helyett inkább valamelyik épületbe betérve vészeld át a vihart! Gyakorlatilag majdnem minden tereptárgy veszélyes (fák, oszlopok, fémkerítések, közlekedési jelzőtáblák, lámpák, tömegközlekedési járművek felsővezetékei, tócsák).
Hamis legendák!
- Elterjedt legenda, amit számtalan videófelvétel, és fotó megcáfolt:
A villám nem csap kétszer ugyanoda.A világ nagy magas épületeibe évente legalább 20-szor csap bele! - Villámvédelmi elosztók: Elterjedtek a túlfeszültségvédő elosztók, de ezek a közvetlen villámcsapástól még kikapcsolt állapotban sem védik meg a berendezést, ezek csak a másodlagas villámcsapást (A villámcsapás elektromágneses térerejének változásából eredő elektromos áramhatások) tudják kivédeni! A villámcsapástól a FI-relé sem véd meg! A villámcsapás ellen a legjobb védelem a villámhárító!
Ha viharban egyszerre van nyitva egy ablak és egy ajtó, vagyis ha huzatolunk, akkor a villám bejuthat a házba.Erre semmilyen bizonyíték nincs. Volt persze néhány eset, amikor a gömbvillám jutott be a házba. A gömbvillám viszont állítólag akadálytalanul tud áthaladni a zárt ablakokon, ajtókon is. Magának a gömbvillámnak, mint jelenségnek viszont sok esetben köze sincs a zivatarokhoz, derült, tiszta időben is kialakulhatnak, viszont nagyon ritkák. Rengeteg misztikus történet övezi őket. Laboratóriumban kísérleteztek úgymond gömbvillámok létrehozásával, például mikrohullám segítségével, de a vele kapcsolatos legendás-misztikus megfigyelések által leírt viselkedésű jelenségeket máig nem sikerült semmilyen módszerrel sem reprodukálni.- Nyílt terepeken nincs menedék! A régi öregek tanácsa az volt, hogy a földre kell hasalni. Az utóbbi években az a nézet terjedt el, hogy lábujjhegyre guggoljunk tarkóra tett kezekkel. Gyakorlatilag lényegtelen, hogy mit csinálsz, a villámáram, meg a közeli villámcsapás során a földben vízszintesen szétterjedő áram is ugyanúgy halálos lehet!
- Derült égből nem csap villám: Ha a közelben zivatarfelhő tornyosul, a villám onnan 20-25 km-re is kicsaphat!
Forrás: www.lightningsafety.noaa.gov
Teendők villámcsapás esetén
- Nyugodtan hozzá lehet érni, teste nem hordoz elektromos töltést.
- Fontos a mentők mielőbbi értesítése a 104-es telefonszámon.
- A sérült elektromos áramütést szenvedett, teste megéghetett azokon a területeken, ahol a villám belecsapott, illetve ahol elhagyta a testét.
- A villámcsapás idegrendszeri károsodást, csonttörést, hallás- és látáskárosodást is okozhat.
- Az elsősegélynyújtás alaplépései ebben az esetben is érvényesek. Az átjárható légutak biztosítása, légzésleállás esetén a befúvásos lélegeztetés, szívleállás esetén a szívmasszázs.
A villámcsapást szenvedett embereken a villámáram Lichtenberg-mintázatot éget a bőrbe, mely örök életre megmarad.
Rejtélyes esetek
A villámcsapás, (meg az elektromos áramütés) néha a tudomány számára teljesen megmagyarázhatatlan rejtélyes képességeket is adhat az "áldozatainak". Olyan esetekről is beszámoltak, hogy régebbi balesetek által okozott károsodást villámcsapás gyógyított meg: Edwin E Robinson például autóbalesetben elveszítette egyik szemére a látását, fülén pedig hallókészüléket viselt. Az után egy villámcsapás során visszanyerte látását, és hallását is! Egely György fizikus professzor egyik interjúalanyát egyszer áramütés érte. Az áramütés után állítólag képes volt a tudatával kilépni saját testéből, illetve oda visszatérve akkor, amikor csak akart.
